Genius loci - avagy milyen is legyen egy "kápolnakert" a Balatonfelvidéken

Egy igazán izgalmas és szép feladat volt ez a tervpályázat. Köszönöm Bakucz Andrásnak, hogy tájépítészként bevont ebbe a feladatba, és együtt gondolkozhattunk a tájról, ennek kápolnának a tájban való elhelyezéséről, és az adott természeti és tájképi értékekhez való kapcsolódásáról. A helyszín, a hely szelleme engem igazán magával ragadott. Isten most is ott van abban a tájban, a természet Isten alkotta tökéletességében.

Kápolna kert terve Pécselyen - tervpályázat

Egy meghívásos tervpályázat keretében volt lehetőségem eljutni Pécselyre, ahol a pályázat kiírója egy egykori szőlőhegyi pince helyén egy magánkápolnát szeretne építtetni. Én tájépítészként a kápolna környezetével, az odavezető úttal és a körnező tájjal foglalkoztam. A helyszínen egyből magával ragadt a hely szavakkal nehezen leírható hangulata, mindaz az érzés, amit a hely szellemeén értünk. A feladaton dolgozva aztán hosszasan rajzolgattam a táj íveit, melyeket szerettem volna megidézni a tervemben is.

Kertépítészeti koncepcióm szempontjából elsődleges volt, hogy egy olyan kápolnakert alakuljon ki, mely épít a Balaton felvidék építészeti és tájhasználati hagyományaira, de mindeközben megfelel napjaink – és a jövő – funkcionális és a klímaváltozással kapcsolatos kihívásainak is. Olyan tájépítészeti alkotást kívántam tervezni, mely ad egy határozott zöldfelületi keretezést a kápolnának, megmutatja, hogy ez egy kiépített terület, de nem akar túl sok lenne, hanem szépen belesimul a környezetébe, és egy átmenetet képez a művelt és a természetes táj között.

A domboldalba tervezett kert a kápolnával egy egységet alkot. A kert tervezésénél törekedtem arra, hogy a kerti elemek és a növényzet ne eltakarja, hanem még inkább kiemelje az épületet, és mindazt a vallási és szellemi tartalmat, amit ez a kápolna jelképez.

A főútról egy íves vonalú mészkő zuzalékos sétány vezet fel a kápolnához. Az út nyomvonalának tervezéskor figyeltem arra, hogy a felfelé sétáló ember látóterében mindig ott legyen a kápolna, mely kijelöli az irányt, ami felé halad. 

A park vonalvezetéséhez az ihletet a dombtetőről látható környező táj formái, annak lágy ívei íve, és ezeknek az egymáshoz való viszonya adta. A park szerkezete - szintvonalak lekövetve - illeszkedik a domboldal meglévő terepviszonyaihoz. A kápolnához felvezető gyalogos út tervezésekor is igazodtam a domboldal lejtésiirányához és meredekségéhez, az út csak annyira vág bele a dombba, amennyit a funkció megkíván. 

A kálváriát a dombtetőn, a szabadtéri misékre is alkalmas tér körül, a kápolna előtt helyeztem el, hogy azok is bejárhassák, akik mozgásukban nehezítettek és ezért az autós útvonalon, gépkocsival érkeznek a kápolnához.

A kálvária és a sétány mellett nagyobb egybefüggő évelő és cserjeágyásokat terveztem. A növényfajok kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy mind a keresztény szimbolikához, mind a Balaton felvidéki klimatikus és talajtani adottságokhoz, valamint a kistáji szinten a helyi hagyományos növényhasználathoz is igazodjon. 

A domboldal többi részét egy mandula és ezüstfákkal beültetett liget alkotja. A mandulafa számára a terület adottságai (talaj, benapozottság, hőmérséklet) ideálisak és a Balaton-felvidéki kerekben is gyakorta megjelenő növény. Az ezüstfát az olajfára, a Jeruzsálemi olajfák hegyére való utalás miatt választottam, mivel az ezüstfa megjelenésében erős hasonlóságot mutat az olajfával, viszont az ezüstfa az olajfával ellentétben fagytűrő, így szabadföldbe is ültethető Magyarországon.

A liget fasorai, facsoportjai között a szintvonalakkal párhuzamosan vadvirágos rét sávokat alakítottam ki, melyek a vízmegtartást, lefolyás lassítást, a természetes növényzet visszatelepülését és a biodiverzitás növelést segítik elő, miközben olyan gyönyörű virágágyásként díszítik a területet, melyek különösebb fenntartást se igényelnek.

A helyszín bejárás során felmértem a pince mögötti fás-cserjés terület növényzetét. Ott több nem védett, de természetvédelmi szempontból fontos lágyszárú növényt találtam (tavaszi hérics, kánya zsombor, bíbor kosbor, széleslevelű salamonpecsét, odvas keltike, erdei perjeszittyó). Ezek megóvása nagyon fontos, így ezt a területet nem érintettem a tervezés során. Azonban, ha a Nemzeti park hozzájárul egy a hátsó terület körbejárását és ott a természeti értékek megfigyelését segítő, feltáró útvonalon a cserjék részleges ritkítása javasolható.